A jóléti állam halála

Erről már tavaly ősszel is akartam írni. Főként neolib körök hangoztatják Meg mondta nekem pl. tavaly a Vad is, hogy nézzem meg, hogy Svédországban is megszorítások vannak, meg döglődik a német gazdaság.

Először tisztázom, mit értek én jóléti állam alatt. Szerintem legjobban skandináv jóléti modell reprezentál, aztán meg a német szociális piacgazdaság.

Másodszor keresek egy olyan mutatót, amely talán a legjobb tükör egy ország jövőbeli kilátásait illetően: versenyképesség.

Harmadszor igyekszem a szerintem legmértékadóbb felmérést citálni. És látom, hogy az 55-ös listán a skandinávok és Németország a legjobb 16-ban „haldoklik”. Dánia pl. az 5. Az USA-t ugyan nem verik, de például a briteket igen.

Magyarország három helyet visszacsúszva a 38. Hogy miért, külön bejegyzést érne.

Még csak két aládúcolás:

1. Tóth Gy. László szerint szó sincs arról, hogy a jóléti állam haldoklik. Csupán mint régóta fennálló modell, ott is megjelent a pazarlás és egyéb vadhajtások, amelyeket vissza kell nyesegetni.
2. „Arra is felhívnám a figyelmet, hogy ma azok a nemzetek, országok sikeresek a nagy nemzetközi világgazdasági versenyfutásban, amelyekben érvényesül az etikai, valamint a szociális és környezeti problémák iránti érzékenység (e három szorosan összefügg!), lásd például Skandináviát! Azok a nemzetek, országok, amelyeknél viszont eltompul az erkölcsi, szociális és környezeti érzékenység, felelősség, és csak a nyerskapitalista piacgazdaság farkastörvényei érvényesülnek (…), nos, ezek az országok, nemzetek vereségre vannak ítélve a gazdasági versenyben (is)!” (Gazdag László: A Bokros csomag mítosza és a valóság)

A végére meg egy költői és egy eretnek:

Most akkor mi haldoklik?
A hazánkbeli politikai árok melyik oldalán van inkább nyerskapitalizmus, és melyiken a szociális piacgazdaság?