Egy rák a Rákban

Május 14. éjjel, Hard Rák Café: duplajó a közgazdász-jogász szabadtéri záróbuli.

Egyrészt, mert a 2003-as évjáratú ötödévesek nemcsak nagy mennyiségben, hanem jó minőségben is tobzódtak;). Talán utoljára a felezőbulin láttam ilyet. (Vagy egyszerűen csak én járok el keveset?)

Másrészt, mert az est sztárvendége Sterbinszkyben igencsak pozitívat csalódtam. Eddig ő számomra nem volt több, mint az ezredforduló körüli sztár DJ ATB-t külcsínben és belbecsben is majmolni igyekvő magyar epigon.

Viszont most a tar fejű lemezlovas igen jó hangulatot varázsolt, bizonyította, hogy akár hosszú órákra is csokorba lehet kötni az elektronikus zene legjavát, és mindeközben a közönséggel ötletes, szórakoztató módon kommunikálni.

Végre egy buli, ahol nem a disco termemben tomboló noname tuc-tuc, és az old’s termi dzsin-dzsin-Dzsingisz kán közül kell választani.

Meglepő Vatikán

Eddig azt hittem, a katolicizmus fellegvára azért dogmatikusabb ennél. Így viszont kellemes meglepetéssel járul hozzá Istenképem kialakulásához.

A második szalmaszál

Az első az Erasmusos finn emigráció alatt/okán gyúlt lángra. A hazatéréssel - kiváltó ok megszűnvén - elaludt hát ő is. Nem égett sem túl intenzíven, sem túl magas hőfokkal.

A szebb, jobb, érdekesebb stb. reményében meggyújtjuk hát a másodikat;).